"És íme a legelső novella, ami megjelent ezen az oldalon! :) Katherine."
Az az áldozat, aki elhiszi, hogy minden lépését előre kiszámították, nemcsak megbénul, hanem ismeretközlőbbé is válik. - Mark Lawrence
A lány csak futott és futott egy olyan vadász elöl, akitől eddig még senki sem menekült el. Nem volt semmi esélye ezt ő is tudta, de nem volt képes feladni a harcot. Küzdött az életéért. A lány oldala szúrt, a lábai fájtak az apró kis sebektől, amit a bokrok apró ágai okoztak, de nem állhatott meg. Még nem, amikor már közel a cél. Szinte már látja lelki szemei előtt.
A vadász elgondolkodott, vajon hogy juthatott el odáig. Talán ő túl engedékeny volt? Talán mikor nem figyelt a lány felfedezte a rejtek utakat, amiket eddig csak ő ismert? Nem tudhatta pontosan, hiszen még csak a lány fejébe sem látott. Sajnos ő nem örökölte azt a képességet, ami a családjában már évszázadok vagy talán évezredek óta öröklődött. Ez nem volt más, mint a gondolatolvasás. Viszont kitűnő érzéke segített áldozatai felkutatásában, ahogyan ez most is történ. Megtalálta a lányt és játszadozott vele, amíg ki nem fárasztotta. Szinte már sajnálta a szegény kis vöröskét.
Violett nem tudott hova menekülni. A vadász útját állta és nem engedte kilépni a körből hiába is próbált kitörni. Nem volt olyan erős, sem olyan gyors. Alig állt már a lábán és zihált is. A haja kócos volt és néhol levelek lapultak meg benne. Beletörődve sorsába letérdelt és a sarkára ült. Fejét előre hajtotta.
- Mért csinálod ezt? - őszinteség csengett a hangjában és félelem.
- Mert élvezem! - a vadász tett egy lépést felé, majd még egyet és még egyet egészen addig, amíg már a közvetlen közelében nem volt a lánynak. - Nézz fel! - de a lány nem engedelmeskedett. Megmarkolta állkapcsát és felfelé fordította egykor gyönyörű arcát. - Sajnálom kislány, de rossz helyen voltál, rosszkor.
- Csak annyit mondj meg, hogy a családomra is ez a sors vár? - a lány szeme a félelemtől kikerekedve a vadász szemébe fúródott, ami meghökkenést váltott ki a gyilkosból. Eddig az áldozatok csak saját egészségükért könyörögtek. Ez a helyzet teljesen új volt a számára.
- Nem, ez csak rólad szól. - kicsit megkönnyebbült a lány, de nem volt teljesen nyugodt. Ki az, hogyha egy vadász kergeti?
A lány beletörődötten adta meg magát. Utoljára még megengedte magának, hogy a vadász zöld szemeibe nézzen majd várta, hogy beteljesedjen a sorsa. Nem kellett sokáig várnia. A következő pillanatban Isaac, a vadász egy díszes tőrt szúrt áldozata gyomrába.
A lány vére végigfolyt a pengén miközben ő mindvégig a vadász szemébe nézett. Nem volt hajlandó megadni azt a vadásznak, amit akart az áldozataitól. A legutolsó pillanatig a szemében izzott a fájdalom és a küzdelem egyvelege.
Mikor már a lányból elszállt az erő Isaac karjaiba omlott. Gyönyörűsége még a halálakor is lenyűgözte a vadászt, de nem akart több empátiát érezni, hiszen egyszer már megtanulta a leckét. Ő egy vadász volt és a vadászok köztudottan a vámpírok elszökött emberszolgáira vadásztak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése